Kérdések és válaszok a tajvani válási eljárásról: közvetítés, per, vagyonmegosztás és gyermekek

Tajvani válási ügyben nemcsak a házasság felbontásának módját kell megkülönböztetni, hanem a háztartás-nyilvántartást (戶籍), a külföldi hatályt, a házassági vagyont, a kártérítést, a válás utáni házastársi tartást (贍養費), valamint a kiskorú gyermekre (未成年子女) vonatkozó döntéseket és a tartást (扶養費). Ugyanazok a tények több igény anyagául szolgálhatnak, de minden jog feltételei, hatásai, bizonyítási tárgya és határidői nem azonosak.

Különösen a 2 vagy több államhoz vagy területhez – például Tajvanhoz és egy másik államhoz – kapcsolódó családnál az eljárás nem állapítható meg kizárólag az egyik fél állampolgársága vagy a házasságkötés helye szerint. Először a jelenlegi életközpontot, a meglévő perek és nyilvántartások állapotát, az iratok kiállításának helyét, a gyermek tartózkodási helyét és a vagyon fekvését kell ellenőrizni, hogy a felesleges kettős eljárások és a végrehajtási hézagok csökkenjenek.

1. Három tajvani válási út és az első ellenőrizendő pontok nemzetközi ügyben

A tajvani jog szerint elvben három válási út van. Először a közös megegyezéses válás (兩願離婚), amelyben a felek teljesítik az írásbeli forma, a tanúk és a háztartás-nyilvántartási hatóságnál (戶政機關) történő bejegyzés feltételeit. Másodszor a bírósági közvetítés vagy egyezség útján való válás (調解或和解離婚), amelyben a felek megállapodása a bíróság előtt jön létre, és a házasság a közvetítési jegyzőkönyv (調解筆錄) vagy az egyezségi jegyzőkönyv (和解筆錄) szerint szűnik meg. Harmadszor az ítélettel való válás (裁判離婚), amelyben törvényes válási okokat hoznak fel és bizonyítanak, és a bíróság ítél. Önmagában a megállapodás ténye nem cseréli fel a három út feltételeit és hatásait.

Ha külföldi elem van, a következő öt kérdést szét kell választani. Van-e a tajvani bíróságoknak vagy közigazgatási szerveknek joghatósága vagy elintézési hatásköre; melyik jogot alkalmazzák, mint kollíziós jogot, a válásra, a házassági vagyonra és a gyermekekre vonatkozó kérdésekre; elismerik-e a külföldi válást vagy ítéletet Tajvanon, vagy milyen hatása van; milyen eljárásokat és hitelesített iratokat követel a tajvani háztartás-nyilvántartási hatóság; valamint szükségesek-e a többi érdekelt államban vagy területen külön bejelentés, elismerés vagy végrehajtás.

A felek állampolgársága, a külföldi státusz vagy a házasság helye önmagában nem dönti el ezt az öt kérdést. Hogy az eljárás Tajvanon folyhat-e, és hogy a külföldi ítélet Tajvanon hatályosul-e, például külön kérdések; a tajvani háztartás-nyilvántartás önmagában nem zárja le a másik állam családi nyilvántartását. Ezért a válás módjának választása előtt konkrétan rendezni kell a házasság és a háztartás-nyilvántartás jelenlegi állapotát, valamint a kívánt joghatást.

2. A közös megegyezéses válás feltételei és a háztartás-nyilvántartási bejegyzés

A tajvani polgári törvénykönyv (民法) 1050. cikke szerinti közös megegyezéses válás csak akkor hatályosul, ha a megállapodást írásba foglalják, 2 vagy több tanú a felek valódi válási akaratának megállapítása után aláír, és a válást a háztartás-nyilvántartási hatóságnál (戶政機關) bejegyzik (離婚登記). Az aláírt megállapodás önmagában még nem eredményezi a válást; ha külföldi elem van, külön kell ellenőrizni az irányadó jogot, az iratok hitelesítését és fordítását, valamint a másik államban vagy területen tett bejelentéseket.

Az írásba foglalás, 2 vagy több tanú aláírása, valamint a válás háztartás-nyilvántartási hatóságnál történő bejegyzése egyenként önálló feltételek. A tanú nem csupán valaki, aki a már készített iraton nevet ad: a felek valódi válási akaratának felismerése és megállapítása után kell aláírnia. Ezért a csak a felek által aláírt magánmegállapodás a vagyonról vagy a gyermekekről szóló megállapodás bizonyítéka lehet, de önmagában nem keletkezteti a tajvani közös megegyezéses válás háztartás-nyilvántartási hatását.

A kérelmezőt, a képviselet lehetőségét, a személyazonosító és háztartás-nyilvántartási iratokat, a válási iratot, valamint a ténylegesen előkészítendő iratokat a tajvani Belügyminisztérium Háztartás-nyilvántartási Főosztályának (內政部戶政司) a kérelem idején érvényes útmutatói, valamint az illetékes háztartás-nyilvántartási hivatal (戶政事務所) megerősítése szerint kell előkészíteni. A külföldön kiállított iratok a fajta és a kiállítás helye szerint tajvani külképviseleti (駐外館處) vagy illetékes szervek hitelesítését (認證) igényelhetik; ha a hivatalos utasítás ezt követeli, hitelesített vagy közjegyzői kínai fordítást (中文譯本) kell csatolni. Rögzített lista nem alkalmazható úgy, ahogy van, minden nemzetközi ügyre.

Ha a tajvani válási ítélet jogerős, vagy ha bírósági közvetítés vagy egyezség történt, és a házasság megszűnt, a felek bármelyike elvben bejegyezheti a válást a háztartás-nyilvántartási hatóságnál. A háztartás-nyilvántartási bejegyzés általános kérelmezési határideje a háztartás-nyilvántartási törvény (戶籍法) 48. cikke szerint 30 nap a tajvani válási ítélet jogerőre emelkedésétől vagy a közvetítés vagy egyezség megkötésétől. Az ítélet vagy a jegyzőkönyv kézbesítésének vagy átvételének napja nem minden irat közös kezdőnapja. A határidőn túli kérelmeket is el kell fogadnia a háztartás-nyilvántartási hivatalnak; ha írásbeli értesítés után senki nem kérelmez, a háztartás-nyilvántartási hatóság a 48-2. cikk szerint, a feltételek teljesülése esetén, hivatalból bejegyzi a bírósági eredményt. A kérelem határidejének túllépése nem érvényteleníti a már hatályos válást. Az internetes kérelmek csak a törvényes kérelemhatáridőn belül használhatók; ezt a 30 napot nem szabad kizárólag az internetes kérelmekre alkalmazott határidőként értelmezni.

3. Bírósági közvetítés és per, megjelenés és jogorvoslatok

Nem mindig. A tajvani bíróság a családi ügy jellege szerint elrendelheti a fél vagy a törvényes képviselő személyes megjelenését; ha a személyes megjelenést elrendelő végzést indokolt ok nélkül nem tartják be, közigazgatási bírság (罰鍰) legfeljebb 30.000 TWD (新臺幣) összegben, első alkalommal, a családi ügyekről szóló törvény (家事事件法) 13. cikke és a polgári perrendtartás (民事訴訟法) megfelelően alkalmazott 303. cikke szerint szóba jöhet. Hogy szükségszerűen együtt kell-e közvetíteni ugyanabban a térben, valamint hogy lehetséges-e szétválasztás, védőintézkedés, képviselet vagy más eljárási eszköz, a bíróság és az ügy körülményei szerint kell ellenőrizni.

A családi ügyekről szóló törvény által megállapított családi ügyek elvben bírósági közvetítésen mennek át az ítélet előtt. Még a közvetlenül keresetként benyújtott ügyeket is a jogban gyakran közvetítési kérelemként kezelik; a kézbesítés módjára vagy az ügy jellegére vonatkozó kivételek, valamint az eljárás átalakítási szabályai miatt nem lehet azt értelmezni, hogy minden ügy változatlan sorrendben halad. A közvetítésben a válási akaraton túl a kapcsolódó vitapontok – vagyon, gyermekek és a fizetés módja – együtt rendezhetők; a kiskorú gyermekre hátrányos megállapodást azonban nem lehet úgy, ahogy van, megerősíteni.

A családi ügyekről szóló törvény 13. cikkének szankciója csak akkor jöhet szóba, ha a bíróság a félnek vagy a törvényes képviselőnek személyes megjelenést rendelt el. Ha a személyes megjelenést elrendelő végzést indokolt ok nélkül nem tartják be, a polgári perrendtartás 303. cikke megfelelően alkalmazandó, így első alkalommal legfeljebb 30.000 TWD közigazgatási bírság szabható ki; ezen analógia alapján senkit nem lehet erőszakkal előállítani. Ha a bíróság ezt követően jogszerűen újra értesít, és a személy indokolt ok nélkül nem jelenik meg, a szankciók folytatódhatnak. Fordítva, nem lehet előre ígérni, hogy külön termek, képtovábbítás, csupán a meghatalmazottak részvétele vagy védőintézkedések meghatározott ügyben engedélyezettek lesznek; a körülményeket a bíróságnak kell előadni, és az eljárás utasítását ellenőrizni.

Ha a közvetítés vagy az egyezség létrejön, a házasság a törvényben előírt módon szűnik meg, és a jogerős ítélethez hasonlítható hatás keletkezik. Ha a közvetítés nem jön létre, az eljárás az alkalmazott szabályok szerint folytatódhat; ítélettel való válásnál a döntő az ítélet jogerőre emelkedése. Az eljárás időtartama a kézbesítéstől (送達), a közvetítési tárgyalások számától, a vitatott tényektől és bizonyítékoktól, a szakértői vizsgálattól (鑑定) és a bizonyítási eljárástól, a gyermekekre vonatkozó kérdésektől, a nemzetközi kézbesítéstől és a fokoktól függ; rögzített befejezési időpont nem adható.

A jogorvoslatok sem állapíthatók meg kizárólag az irat neve szerint. Az út és a határidő aszerint különbözik, hogy ítélet fellebbezéséről (上訴), végzés elleni panaszról (抗告), vagy a közvetítés és az egyezség megkötésére vagy hatására vonatkozó külön eljárásról van-e szó. A kézbesítés napjának, a jogerőnek és az eljárási helyzetnek az ellenőrzése után az adott típus határidejét kell számítani; az egyik ügyben hallott határidőt nem szabad másik eljárásra vagy bejegyzési eljárásra átvinni.

4. Az ítélettel való válás okai és a vétkes házastárs határa

A polgári törvénykönyv (民法) hatályos 1052. cikke 2. bekezdésének záradéka (但書) úgy rendelkezik, hogy ha a házasság megromlásának (婚姻破綻) súlyos oka csak az egyik félnek tulajdonítható, elvben csak a másik kérheti a válást. A tajvani Alkotmánybíróság (憲法法庭) azonban a Kínai Köztársaság (Tajvan) 112. évének 4. számú alkotmánybírósági ítéletében (民國112年憲判字第4號) úgy döntött, hogy a rendelkezés alkotmányellenes (違憲) annyiban, amennyiben a vétkes házastársat (有責配偶) teljesen megfosztja minden válási esélytől, anélkül, hogy figyelembe venné, hogy a súlyos ok keletkezése óta már jelentős idő telt-e el, vagy hogy az ok kellő ideig fennállt-e, és ezzel a konkrét ügyben nyilvánvalóan súlyos eredményt idéz elő. A szöveg megmarad; nem szabad általánosan azt állítani, hogy a vétkes házastárs keresete mindig lehetséges vagy mindig lehetetlen, hanem azt kell látni, hogyan alkalmazza a bíróság az ítélet értelmét és a konkrét tényeket.

A polgári törvénykönyv (民法) 1052. cikke 1. bekezdése 10 okot sorol fel, amelyek alapján ítélettel való válás kérhető, ha a másik oldalon a következő körülmények állnak fenn.

1. Kettős házasság (重婚)
2. A házastárson kívüli személlyel, beleegyezéssel folytatott szexuális viszony
3. A másik féllel szembeni olyan bántalmazás (虐待), amely a közös életet elviselhetetlenné teszi
4. A másik fél egyenesági rokonokat bántalmaz, vagy a másik fél egyenesági rokonai magát a személyt bántalmazzák, oly módon, hogy a közös élet elviselhetetlenné válik
5. A másik fél rosszhiszemű elhagyása (惡意遺棄) tartós
6. A másik fél megölésének szándéka volt
7. Súlyos, gyógyíthatatlan betegség áll fenn
8. Súlyos, gyógyíthatatlan pszichés betegség áll fenn
9. Az élet vagy a halál több mint 3 éve ismeretlen
10. Szándékos bűncselekmény miatt 6 hónapot meghaladó határozott idejű szabadságvesztésre (有期徒刑) jogerős elítélés

A 2. bekezdés azt az esetet, amelyben a házasság a 10 felsorolton kívüli más súlyos okból nehezen tartható fenn, külön általános okként helyezi el. Ezért az 1. bekezdés meghatározott okát felhozó ügyeket és a 2. bekezdés szerinti, a házasság fenntartásának nehézségét felhozó ügyeket a jogi szerkezet és a bizonyítási tárgy szerint meg kell különböztetni. Még ha a 2. bekezdés záradékára vonatkozó alkotmányossági értékelés törvényhozási határideje lejárt is, maga a záradék szövege 2026. július 25-én nincs eltávolítva; a bíróságnak minden ügyben alkalmaznia kell az alkotmányellenesség megállapításának értelmét.

Még ha a házastárs nem elérhető, vagy elhagyta a lakóhelyet, az okokat nem szabad keverni. Az 1. bekezdés azon oka, hogy az élet vagy a halál több mint 3 éve ismeretlen, az 1. bekezdés azon oka, hogy a rosszhiszemű elhagyás tartós, valamint a 2. bekezdés azon oka, hogy a házasság más súlyos okból nehezen tartható fenn, különböznek. A rendőrségen tett eltűnési bejelentés a hely és a tények menetének bizonyítéka lehet, de nem minden válási kérelem általános előfeltétele. Nincs olyan általános előfeltétel sem, hogy először a közös élet kötelezettségének teljesítése iránti keresetet kellene indítani a rosszhiszemű elhagyás vagy más súlyos ok felhozatalához. Önmagában a lakóhely néhány hónapos elhagyása egyik okot sem valósítja meg; a távozás okát, a különélés indokolt okát, a kapcsolatot és a tartást, valamint a tartós jelleget konkrét tényekként kell vizsgálni.

Hogy a házastárson kívüli személlyel, beleegyezéssel folytatott szexuális viszony az 1. bekezdés oka alá tartozik-e, a pontos tények, a törvényes feltételek és a vonatkozó határidők szerint kell vizsgálni. Az, hogy ez a tény fennáll, nem állapítja meg együtt az ítélettel való válás, az 1056. cikk szerinti kártérítés, a maradványvagyon-különbözet megosztása, az 1057. cikk szerinti házastársi tartás, valamint a szülői felügyelet vagy a tartás következtetéseit. Minden vitapontot a saját feltételei és kritériumai, például a gyermek mindenek felett álló érdeke szerint értékelnek.

5. Külföldi házasság, külföldi válás és a tajvani háztartás-nyilvántartás

A külföldön kötött házassággal vagy a már külföldön végrehajtott válással szemben nem lehet azt tartani, hogy az egyetlen lehetőség először a tajvani házasságbejegyzés vagy a tajvani válási kereset. Ha már van külföldön keletkezett háztartás-nyilvántartási aktus vagy ítélet, először annak hatását és elismerésének lehetőségét kell vizsgálni; ha az eljárás még nem kezdődött el, a joghatóságot, a kollíziós jogot, valamint a bejegyzés és a végrehajtás várható hatásait kell összehasonlítani.

Az ügy vizsgálatakor megállapítják minden fél állampolgárságát, lakóhelyét és szokásos tartózkodási helyét (經常居所), a házasság vagy a válás helyét és módját, a tajvani háztartás-nyilvántartás jelenlegi állapotát és a külföldi családi nyilvántartásokat, valamint a külföldi ítéletek, közvetítési jegyzőkönyvek vagy válási igazolások fennállását. Ha külföldi ítélet van, a tisztességes eljárás követelményét is vizsgálni kell, például hogy a másik fél jogszerű kézbesítést és védekezési lehetőséget kapott-e. Végül meg kell határozni, milyen hatás kívánatos Tajvanon: a házasság megszűnése, a háztartás-nyilvántartási változás, vagyoni értékelés vagy végrehajtás.

Önmagában az a közlés, hogy a válás a külföldi jog szerint hatályos, vagy egyetlen külföldi válási igazolás nem zárja le Tajvan összes eljárását. Fordítva, nem minden külföldi válás igényli ugyanazt az elismerési keresetet vagy ugyanazokat az iratokat. A Tajvanon követelt elismerés vagy hatályértékelés, valamint a háztartás-nyilvántartási bejegyzés aszerint különbözhet, hogy ítéletről vagy közigazgatási igazolásról van-e szó, a kiállítás állama és az irat formája, valamint a felek háztartás-nyilvántartási állapota szerint.

A külföldi iratok tajvani külképviseletek vagy más illetékes szervek hitelesítését igényelhetik; a hivatalos utasítások szerint minden irathoz hitelesített vagy közjegyzői kínai fordítás lehet szükséges. A kontinentális Kínában kiállított iratok és a Hongkongban vagy Makaóban kiállítottak az általános külföldi iratoktól elkülönülő ellenőrzési szabályok szerint mennek; a kiállítás régióját pontosan kell megjelölni. A benyújtás előtt ellenőrizni kell a Háztartás-nyilvántartási Főosztály és az illetékes szerv legújabb útmutatóit az eredetiről, a hitelesítésről, a fordításról és a meghatalmazott útján tett kérelemről.

6. A lakás bejegyzett tulajdonjoga, a házasság előtti vagyon és a maradványvagyon megosztása

Nem. A lakás bejegyzett tulajdonjoga és a szerzés forrásainak eredete fontos bizonyíték, de az egyedi igények – tulajdon, ajándékozás, más személy nevére történő bejegyzés (借名登記), kölcsön és jogalap nélküli gazdagodás (不當得利) – a polgári törvénykönyv (民法) 1030-1. cikke szerinti maradványvagyon-különbözet megosztásától (剩餘財產差額分配) elkülönülő kérdések. A tényleges megállapodást, a szerzés okát és dátumát, a tőkeáramlásokat, a tartozásokat, az ingyenes szerzést és a bizonyítékokat külön kell vizsgálni; önmagában a házasság előtti források egy részének kifizetése vagy az egyik fél nevére történt bejegyzés nem állapít meg minden következtetést.

A lakáskérdéseket három rétegre kell osztani. Először a bejegyzés és a szerzés oka szerint látható, ki birtokolja a meghatározott vagyont. Ezután a tényleges megállapodás és a forrásbevitel jellege szerint látható, keletkezik-e ajándékozás, más személy nevére történő bejegyzés, kölcsön, vagyonkezelés (信託), jogalap nélküli gazdagodás, költség-visszatérítés vagy más szerződéses igény. Végül külön látható, hogy ez a vagyon vagy annak értéke és a kapcsolódó tartozások a törvényes vagyonjogi rend (法定財產制) megszűnésekor belépnek-e a maradványvagyon-különbözet megosztásának számításába. Önmagában az előleg vagy a hiteltörlesztés házasság előtti megtakarításból történő kifizetése nem viszi át a bejegyzett nevet, és az egyik fél nevére történt bejegyzés sem zárja le a szerződés, a használat, a törlesztés és a házassági vagyon összes kérdését.

A polgári törvénykönyv (民法) 1017. cikke megkülönbözteti a házasság előtti vagyont (婚前財產) és a házasságkötés utáni vagyont (婚後財產), és vélelmet állít, hogy a vagyon, amelynek szerzési dátuma nehezen bizonyítható, házasság utáni vagyon. Ez a rend számításához szolgáló osztályozás és bizonyítás kiindulópontja, nem rövidítés a tulajdon bejegyzéstől független megállapításához, sem a másik fél egyedi igényeinek hatályon kívül helyezéséhez. Az átutalási műveleteknek, a szerzési szerződésnek, a hitelszerződésnek és a törlesztési műveleteknek, a nyugtáknak (收據), a felek közötti üzeneteknek, az adó- és nyilvántartási anyagoknak, valamint a szerzés okának és dátumának együtt kell kapcsolódniuk, hogy a tényleges jogviszony feltáruljon.

A polgári törvénykönyv (民法) 1030-1. cikke olyan intézmény, amely a törvényes vagyonjogi rend megszűnésekor kiszámítja minden, a feltételeket teljesítő házastárs házasság utáni nettó vagyonát, és a különbözetet elvben egyenlően osztja. Nem olyan intézmény, amely a házasság idején szerzett minden vagyont közös tulajdonná alakít, vagy minden dolgot félbe oszt. Az örökléssel vagy más ingyenes szerzéssel szerzett vagyon, valamint a nem vagyoni kárért járó sérelemdíj (慰撫金) ki van zárva a törvényes számításból; a tartozásokat és a rend megszűnése előtti rendelkezéseket együtt kell vizsgálni. Ha a különbözet egyenlő megosztásának eredménye a törvényes körülmények szerint jelentősen igazságtalan, a bíróság a megosztási összeget korrigálhatja vagy elengedheti.

A házastárson kívüli személlyel folytatott szexuális viszony vagy a házasság megromlásáért viselt felelősség önmagában nem zárja ki a megosztási jogot, és önmagában nem csökkenti azt. Azok a konkrét tények azonban, amelyek a törvényes korrekciós tényezők alá tartoznak – például a vagyon elrejtése vagy elidegenítése, a háztartási munkához és a gyermekneveléshez való hozzájárulás, valamint a közös élet és a vagyonszerzés körülményeinek egésze – külön felhozhatók és bizonyíthatók. Különböző állampolgárságok miatt önmagában nem állapítható meg, hogy az 1030-1. cikk számítási módja különbözik.

Ez a jog megszűnik, ha a maradványvagyon-különbözet megismerésétől számított 2 éven belül, és mindenképpen a törvényes vagyonjogi rend megszűnésétől számított 5 éven belül nem gyakorolják. Ezt a 2 határidőt csak az 1030-1. cikk szerinti igényhez kell kapcsolni, és nem szabad a tulajdon, a kölcsön, a kártérítés, a válás utáni házastársi tartás vagy a gyermektartás határidejeként használni. A határidő tényleges kezdőnapját és a törvényes vagyonjogi rend megszűnésének időpontját az anyagok szerint egyenként kell ellenőrizni.

7. Válási kártérítés, házastársi tartás, élettársi viszony és a harmadik személy

Ezek nem ugyanazok a jogok. A polgári törvénykönyv (民法) 1030-1. cikke szerinti maradványvagyon-különbözet megosztásához való jog, az 1056. cikk szerinti ítélettel való válás kártérítése, az 1057. cikk szerinti szükségleti tartás a vétlen házastársnak, valamint a kiskorú gyermek tartása eltérő keletkezési feltételekkel, számítással és határidőkkel rendelkezik. A megosztási jogra 2 év vonatkozik a különbözet megismerésétől és 5 év a törvényes vagyonjogi rend megszűnésétől; ezeket a határidőket nem szabad úgy, ahogy vannak, más igényekre átvinni.

A polgári törvénykönyv (民法) 1056. cikke szerinti kártérítés olyan jog, amely az ítélettel való válásban a felelős másik féllel szemben külön vizsgálja a vagyoni kárt és a törvényes feltételeket teljesítő nem vagyoni kárt (a 2. bekezdés záradéka: a kérelmező maga nem lehet vétkes). A felelősséget keltő aktust, a kárt, az okozati összefüggést és a nem vagyoni igény külön feltételeit bizonyítékokkal kell alátámasztani. Önmagában az, hogy a házasság megromlására vonatkozó tények fennállnak, nem állapít meg meghatározott összeget, és nem kelt helyette más vagyoni igényeket.

A polgári törvénykönyv (民法) 1057. cikke szerinti, a válás utáni házastársi tartás azt feltételezi, hogy a vétlen házastárs az ítélettel való válás miatt létfenntartási nehézségbe kerül. Először ellenőrizni kell, hogy közös megegyezéses válásról vagy ítélettel való válásról van-e szó, hogy a kérelmezőnek nincs-e vétke, és hogy a válás miatt ténylegesen létfenntartási nehézségbe került-e; a terjedelmet a szükségletre és a fizetőképességre vonatkozó konkrét anyagok szerint értékelik. A kormány statisztikai fogyasztási átlaga vagy önmagában a másik fél vétke nem szolgálhat kötelező képletként.

A kiskorú gyermek tartása a szülők és a gyermek közötti jog és kötelezettség, és különbözik az 1057. cikk szerinti, volt házastársak közötti tartástól. A 1030-1. cikk szerinti megosztás a házassági rend elszámolása, és nem helyettesíti a kártérítést vagy a tartást. Ha a házastárson kívüli személlyel szembeni károkozási igények, meghatározott vagyon visszaadása, kölcsön vagy szerződéses igények vannak, a jogalapot, a feleket, a kárt és a határidőt külön kell meghatározni. Nem lehet minden joghoz a válás napjától számított 5 éves határidőt kötni; minden igény keletkezését, megismerését, tényét, eljárási állapotát és az elévülés (消滅時效) szabályait külön kell vizsgálni.

A házasság nélkül együtt élő felek magának a közös élet tényének alapján nem szerzik meg a házassági jogokat, például a válást vagy a házastársi tartást (贍養費). Ha azonban ténylegesen van közös vagyon, kölcsön, szerződés, más személy nevére történő bejegyzés, vagyonkezelés, jogalap nélküli gazdagodás vagy jogellenes cselekmény, ez a házasságtól független vagyoni vagy kötelemviszonyként elemezhető. Magának a közös élet idejének alapján sem ígérhető házasságot feltételező megosztás, sem előre nem állapítható meg konkrét joghelyreállítás.

A házastárs rokonai, például a férj vagy a feleség családjából, nem a polgári törvénykönyv (民法) 1057. cikke szerinti, válás utáni házastársi tartás adósai. Önmagában harmadik személy súlyos beavatkozásának vagy sértésének felhozatala nem alapoz meg automatikusan kártérítést. A harmadik személlyel szembeni igények külön, jogellenes cselekményből vagy vagyonjogból származó jogalapot, valamint a vonatkozó feltételeket és bizonyítékokat igényelnek, nevezetesen jogellenes cselekményt, szándékot vagy gondatlanságot, kárt és okozati összefüggést.

8. A szülői felügyelet és a gyermek mindenek felett álló érdeke

A tajvani polgári törvénykönyv (民法) 1055. és 1055-1. cikke szerint a bíróság a gyermekre vonatkozó kérdéseket, ideértve a szülői felügyeletet (未成年子女權利義務之行使或負擔), valamint a kapcsolattartást (會面交往), a gyermek mindenek felett álló érdekének (子女最佳利益) kritériuma szerint értékeli. Mivel a törvényes tényezőket és a konkrét anyagokat – a gyermek kora, egészsége, akarata és fejlődési szükségletei, a szülők élete, gondozási képessége és magatartása, a gyermekkel fennálló érzelmi kötelék, valamint hogy akadályozzák-e a másik szülővel való viszonyt – együtt veszik figyelembe, a következtetés nem állapítható meg kizárólag a szülők jövedelme vagy a házasság megromlásáért viselt felelősség szerint.

A tajvani jog pontos fogalma a kiskorú gyermekkel szembeni jogok és kötelezettségek gyakorlása és viselése; ennek a szülői felügyelet fogalma felel meg. Ebbe beletartozhat a lakóhely, a mindennapi gondozás, az oktatási és orvosi döntések, a vagyonkezelés és a törvényes képviselet. Kényelemből szülői hatalomról (親權) vagy gondozásról lehet beszélni; ez az egy szó azonban nem fedi le teljesen a tajvani jog szerinti jogok és kötelezettségek egészét.

A polgári törvénykönyv (民法) 1055. cikke szerint a szülők megállapodhatnak, ki gyakorolja és viseli a válás után ezeket a jogokat és kötelezettségeket. Megállapodás hiányában vagy ha a megállapodás nem jön létre, a bíróság dönthet; ha a megállapodás a gyermekre hátrányos, a bíróság megváltoztathatja vagy a szükséges döntést meghozhatja. Még meglévő döntés után is bírósági vizsgálat jöhet szóba, ha a későbbi körülmények és a gyermek érdeke szerint változás szükséges. Az aláírt válási megállapodás nem zárja el a gyermek mindenek felett álló érdekének későbbi vizsgálatát, és a megállapodás változását nem szabad pusztán háztartás-nyilvántartási űrlap benyújtásaként kezelni.

A polgári törvénykönyv (民法) 1055-1. cikke szerinti vizsgálatban a gyermek korát, nemét, számát és egészségét, a gyermek akaratát és a személyiségfejlődés szükségletét, a szülők korát, foglalkozását, magatartását, egészségét, gazdasági képességét és életkörülményeit, a védelem és nevelés akaratát és magatartását, a szülők és a gyermek közötti érzelmi köteléket, valamint azokat a körülményeket, amelyek a gyermek másik szülővel való viszonyát akadályozták, együtt veszik figyelembe. A bíróság a törvényben előírt módon meghallgatja a gyermek véleményét, és figyelembe veheti az illetékes szervek vagy a gyermekvédelmi szakemberek eljárását és véleményét. A magas jövedelem vagy a házasság megromlásáért viselt felelősség csak egy tény lehet a sok közül, nem az egyetlen döntési kritérium, sem jutalom és büntetés.

Ha a választott válási út keletkezési feltételei teljesülnek, maga a házasság először megszűnhet, még ha a vagyon vagy a gyermekek kérdéseinek részei fennmaradnak is. Ezt azonban nem szabad minden esetben ajánlott rövidítésnek tekinteni. A megoldatlan vagyon megőrzését és elszámolását, a gyermek lakóhelyéről, gondozásáról, orvosi ellátásáról és oktatásáról, tartásáról és kapcsolattartásáról szükséges megállapodást vagy bírósági döntést, valamint a vita idején a biztonság és az életfolytonosság érdekében szükséges ideiglenes intézkedést (暫時處分) együtt kell vizsgálni.

9. Gyermektartás, kapcsolattartás, kényszervégrehajtás és ideiglenes intézkedés

A polgári törvénykönyv (民法) 1116-2. cikke szerint a szülők kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettsége a válás után is tart. Ez a jog elkülönül az 1057. cikk szerinti, volt házastárssal szembeni tartástól. A gyermek élet-, oktatási és betegségi költségeit, valamint a különös szükségleteket, továbbá minden szülő jövedelmét, vagyonát, tartási képességét és a gondozás tényleges megosztását az anyagok szerint kell vizsgálni a konkrét teher megállapításához.

Ha a gyermektartásra vonatkozó meglévő megállapodást vagy döntést meg akarják változtatni, a gyermek jelenlegi szükségletét, mindkét szülő forrásait és életkörülményeit, a meglévő iratok tartalmát és formáját, a fizetések menetét, valamint a gyermek mindenek felett álló érdekét együtt kell vizsgálni. A gyermektartás megváltoztatása nem követeli meg, hogy előtte olyan esemény történjen, amelyet a felek egyáltalán nem láthattak előre. Fordítva, a változás összege sem dől el automatikusan pusztán az árváltozás vagy az egyoldalú állítás szerint; a legújabb kiadások és a fizetőképesség bizonyításához anyagok szükségesek.

Ha a kapcsolattartást akadályozzák, a meglévő megállapodás vagy döntés tartalma és végrehajthatósága, az akadályozás menete, valamint a gyermek akarata, biztonsága és életterve szerint vizsgálják, kérhető-e a bíróságtól a tartalom megállapítása vagy megváltoztatása, végrehajtás vagy megfelelő ideiglenes intézkedés. A jelenlegi megállapodást vagy döntést, a kommunikációs feljegyzéseket, a ténylegesen megkísérelt találkozások dátumait és helyeit, az iskolai és orvosi határidőket, valamint a biztonságot és a stabilitást befolyásoló tényeket rendezni kell.

Még a családi ügyekről szóló törvény 194. cikke szerinti végrehajtásban is a módszernek a gyermek mindenek felett álló érdekéhez kell igazodnia; az ügy szerint közvetlen vagy közvetett kényszer jöhet szóba. Önmagában az, hogy a kapcsolatot akadályozták, nem vonja maga után automatikusan fizikai erő alkalmazását, a gyermek kiadását, a másik fél szankcióját vagy a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását. A szakaszt és a módszert a gyermek korának és akaratának, a védelem jelenlegi állapotának, valamint a végrehajtás érzelmi és biztonsági hatásának figyelembevételével kell megállapítani.

A gyermektartás végrehajtásánál fontos a meglévő végrehajtási cím (執行名義) szövege, a fizetési határidők, a hátralék és a fizetési műveletek; a kapcsolattartás végrehajtásánál fontos, hogy a kapcsolattartás módja és feltételei konkrétak legyenek. A gyermektartás fizetése és a kapcsolattartás végrehajtása nem olyan eszközök, amelyeket egymáson bosszút állva lehet cserélni; a gyermek életének érdekében a kötelezettséget és az eljárást egyenként önállóan kell kezelni.

10. Nemzetközi költözés a gyermekkel

Önmagában az a megállapodás, hogy a gyermek Tajvanon kívül, egy másik államban fog lakni, nem teszi az ottani életszínvonalat a gyermektartás önálló mintájává. A lakhatás, az oktatás, a betegség és az utazás tényleges költségeit, valamint a gyermek szükségletét, mindkét szülő jövedelmét, vagyonát és gondozási terhét, továbbá a meglévő megállapodást vagy döntést együtt kell vizsgálni. A tartózkodási állam költségei a konkrét kiadások értékelésének anyagául szolgálhatnak, de önmagukban nem állapítják meg a teher összegét.

Nemzetközi költözésnél először ellenőrizni kell, kinek van hatásköre a gyermek lakóhelyének és utazásának meghatározására, valamint van-e a másik szülő hozzájárulása vagy megfelelő bírósági intézkedés. Ezután vizsgálják, hogy a költözés a gyermek mindenek felett álló érdekének megfelel-e, és milyen hatása van az oktatásra, az orvosi ellátásra, az életfolytonosságra és a maradó szülővel való folyamatos kapcsolattartásra. Ténylegesen végrehajtható terv szükséges, például a kapcsolatok gyakorisága, a szünidei tartózkodás, az utazási költségek és az átadás helye.

Az útlevelek kiadása és használata, a Tajvanra és a célhelyre történő be- és kilépés, valamint a tartózkodás, a bevándorlás és a családi állapot nyilvántartásának feltételei különböznek a szülői hatalomra (親權) vonatkozó polgári döntésektől. Ellenőrizni kell azt is, hogy a gyermekre vonatkozó meglévő döntések vagy megállapodások Tajvanon és a célhelyen megfelelően elismerhetők és végrehajthatók-e. Ha konkrétan fennáll az egyoldalú kiutazás, a visszaadás megtagadása vagy a biztonsági kockázat aggodalma, a vonatkozó joghatóságok szerint vizsgálni kell, milyen biztosítási vagy ideiglenes intézkedések kérhetők a kiutazás előtt vagy sürgős esetben.

Nem szabad feltételezni, hogy az 1980. évi hágai egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól önmagában alkalmazandó Tajvanra. A határokon átnyúló áthelyezést, visszatartást vagy visszaadást a gyermek korábbi tartózkodási helye, a jelenlegi hely, valamint a felek és az érdekelt eljárások állapota szerint, minden joghatóság útmutatóinak és végrehajtási lehetőségeinek segítségével kell vizsgálni; magának az egyezmény nevének alapján nem lehet következtetni. A gyermek meglévő megállapodás vagy intézkedés ellenére történő elvitelét vagy vissza nem adását nem ajánlják; az áthelyezés előtt a jogszerű hozzájárulást vagy döntést, valamint a sürgős védőintézkedéseket ellenőrizni kell.

11. Bizonyítékok és gyakorlati előkészítés

Az anyagokat nem a másik félre gyakorolt nyomás gyűjteményeként rendezik, hanem a joghatóság, az eljárás, a tények és a gyermek szükségletének pontos ismertetésére szolgáló feljegyzésként. Ha a következő kilenc kategóriát úgy készítik elő, hogy az események időrendje és az eredetik származása látható legyen, csökken a különböző igények és határidők összekeverésének kockázata.

1. Rendezni a házasság bizonyítékát és a tajvani háztartás-nyilvántartási anyagokat, valamint minden fél állampolgárságát, lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyét és jelenlegi címét. Megjelölni azt is, hogy a tényleges életközpont és a kézbesítésre alkalmas cím különbözik-e az irat jelölésétől.
2. Összegyűjteni, az eljárás szerint, az írásbeli válási megállapodást és azt a menetet, amelyben a tanúk a valódi válási akaratot megállapították, a bírósági anyagokat, a kézbesítési feljegyzéseket, a közvetítési jegyzőkönyvet, az egyezségi jegyzőkönyvet, az ítéletet és a jogerő bizonyítékát.
3. Ellenőrizni a külföldi házassági és válási feljegyzéseket, valamint a külföldi ítéleteket vagy igazolásokat, a tajvani külképviseletek vagy illetékes szervek hitelesítését, a kínai fordítást és a hitelesítés vagy közjegyzőség állapotát, valamint az elismerés, a hatás és a tajvani bejegyzés állapotát.
4. Összekapcsolni az általános jegyzékkel a vonatkozó házassági vagyonjogi rend szerződését és rendjét, az eszközöket, a tartozásokat, a bejegyzett neveket, a szerzés okát és dátumát, valamint az átutalási, rendelkezési, hitel-, törlesztési, adó- és értékelési anyagokat.
5. Semleges időrendi összeállításban elkészíteni a felhozott válási okokat esemény és idő szerint, és eredeti állapotban megőrizni a jogszerűen szerzett kommunikációt, az orvosi és rendőrségi anyagokat, valamint egyéb bizonyítékokat. Megkülönböztetni a feltevést és a közvetlenül megállapított tényeket.
6. A gyermek mindenek felett álló érdekének szempontjából előkészíteni minden gyermek korát, egészségét, oktatását és lakóhelyét, a múltbeli és jelenlegi gondozás menetét, a fejlődési foknak megfelelő akaratot, minden szülővel fennálló viszonyt, valamint a biztonsági és stabilitási anyagokat.
7. Együtt rendezni a gyermekre vonatkozó jelenlegi megállapodást vagy döntést, a tartás fizetését és a tényleges költségeket, a kapcsolattartás menetét, az utazási iratokat, az utazási tervet és a nemzetközi költözés konkrét tervét.
8. Összekapcsolni minden kérelem, bejegyzés, fellebbezés, panasz, joggyakorlás és végrehajtás dátumát azzal a pontos eseménnyel, amely a határidő folyását indítja. Nem keverni az ítélet kihirdetését, kézbesítését és jogerőre emelkedését, a közvetítés vagy egyezség megkötését, a jog megismerését és a rend megszűnését.
9. A házastárs és a gyermek személyazonosító számait, címeit, valamint orvosi, oktatási és pénzügyi adatait csak a szükséges személyeknek és szerveknek, a szükséges terjedelemben továbbítani, és a fájlokhoz való hozzáférést, a továbbítás módját és a másolatok megsemmisítését magában foglaló személyesadat-védelmi tervet megállapítani.

Jogellenes megfigyelés, fiókokhoz való hozzáférés, mobiltelefonba vagy számítógépbe való behatolás, helykövetés, jogellenes felvétel és a gyermek magánadatainak nyilvánosságra hozatala nem szolgálhat bizonyítékgyűjtési módszerként. A másik féllel szembeni bosszú, a vagyon elrejtése vagy színlelt átruházása, valamint a gyermek megállapodás vagy döntés ellenére történő áthelyezése további kockázatokat keletkeztethet az ügyre és a gyermekre. Ha az anyagok jogszerűsége vagy a megőrzés módszere nem világos, az irányadó jogot és a bírósági eljárást a gyűjtés előtt kell vizsgálni.

12. Hivatalos források

A következő elsődleges források (1. szint) a cikk jogi szerkezetének és eljárásainak ellenőrzési kiindulópontja, 2026. július 25-i állapottal. A tényleges cselekvés előtt újra ellenőrizni kell a változásokat, az illetékes szerv legújabb útmutatóit és az ügyre alkalmazott szöveget.

1. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: polgári törvénykönyv (民法)
2. Tajvani Igazságügyi Minisztérium: a polgári törvénykönyv angol változata
3. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: családi ügyekről szóló törvény (家事事件法)
4. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: a polgári perrendtartás 303. cikke
5. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: az ideiglenes intézkedésekről a nemperes családi ügyekben
6. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: háztartás-nyilvántartási törvény (戶籍法)
7. A tajvani Belügyminisztérium Háztartás-nyilvántartási Főosztálya: útmutatók a válás bejegyzéséről
8. Tajvan országos jogszabály-adatbázisa: a külföldi elemet tartalmazó polgári viszonyokra irányadó jogról szóló törvény (涉外民事法律適用法)
9. Tajvani Alkotmánybíróság: a Kínai Köztársaság (Tajvan) 112. évének 4. számú alkotmánybírósági ítélete (民國112年憲判字第4號)
10. Tajvani Alkotmánybíróság: a Kínai Köztársaság (Tajvan) 112. évének 4. számú alkotmánybírósági ítéletének angol változata

13. Kapcsolódó útmutatók

• Milyen ügyekben járunk el
• Hogyan rögzítjük a munka terjedelmét és a költségeket
• Kapcsolat

---

Ez a cikk a tajvani válási intézmények, a nemzetközi családi ügyek, a házassági vagyon és a kiskorú gyermekek általános ismertetésére szánt oktatási anyag, nem egyedi ügyben adott jogi tanács. Az eljárás és az eredmény a joghatóság, a kollíziós jog, a külföldi ítéletek elismerése, a házasság és a háztartás-nyilvántartás állapota, a vagyonjogi rend, a gyermekre vonatkozó meglévő megállapodás vagy döntés, a tények és a bizonyítékok, valamint a legújabb hivatalos rendelkezések szerint különbözhet. A bejegyzés, a jogorvoslat, az igény és a végrehajtás határidejét a cselekvés előtt minden jog és minden eljárás pontos kezdőnapja szerint egyenként kell ellenőrizni.

Wei Tseng ügyvédnő (曾雋崴)